December 26

Amikor Ádám megcsókolt szertefoszlott a köröttünk lévő világ, és nem volt más, csak ő,és én.Amikor ajkai elváltak az enyémektől, valami hihetetlenül boldog voltam (nem mintha a csók közbe nem lettem volna).Amúgy a csókunk közbe nyitva volt a szemem (egy kis ideig) és láttam, hogy Ádámé csukva van és édesen bele mosolyog a csókba.Éjfél után picivel váltak szét ajkaink. Ádám hihetetlenül zavarban volt és elpirult.
-B-bocsi...-Dadogott és elpirulva a forró csokit bámulta.
-Semmi baj.-Mosolygok rá.
-Tényleg?
-Igen,tényleg.
-De nem értem...Miért nem haragszol?
-Ádám én...-Kiakartam mondani azt a szót de nem bírtam.Nem akartam! Nem akartam azt, hogy vége legyen a barátságunknak.Mi van ha tényleg vége lenne?Nem....Az nem lehet...-Nem haragszok rád, elragadott a pillanat heve.Megértelek.Biztos vagyok benne, hogy nem direkt volt.-Nem bírtam megtenni...
-Öm...Igen.-Konyul le a szája.
-Nem akarod,hogy menjünk aludni?
-De...
Azzal elindultunk a szoba felé és lefeküdtünk az ágyba.Ádám már át se karolt...Nem bírtam aludni és éreztem, hogy Ádám sem alszik.Egész este gondolkodtam.Mi van ha ő is szeret? És ha elmondom neki? Mi lesz ha ő nem úgy érez? Vége lesz a barátságunknak? Soha többé nem beszélnénk? Mi lesz ha?....Ne...Ezen kár gondolkodni.Nem mondom el neki.Majd...Egyszer...Talán...
Ahogy gondolkoztam, Ádám megszólalt:
-Ne jártasd már ilyen hangosan az agytekervényeidet!-Röhögött fel.
-Honnan tudtad,hogy gondolkozok?-Fordulok felé.
-Zoé...Motyogsz!!!-Förmedt rám vicces hangnemben.
-Ja.-Nézek rá és elszégyellem magam.
Azzal Ádám látta, hogy megbántott a hangnemével és a takarója alá bújt annyira, hogy csak a szemei és a haja látszódjon ki.
-Ne hari.-Mondja aranyos hangon.-Csillag bociszemek csillag.-Vág elképesztően cuki bociszemeket.
Nem mondtam semmit csak elmosolyodtam.Pár másodperc múlva kitört belőlünk a röhögés, és nem bírtuk abbahagyni.
-Nem haragszom.-Mondtam végül a komolyságba visszatérve átöleltem.
Ő is szorosan magához húzott és nem akartuk egymást elengedni.Amikor már nem öleltük egymást (nagy nehezen sikerült) láttam, hogy Ádám nagyon mosolyog valamin.
-Mi az?-Nézek rá hülyén.
-Tudtad, hogy hátul van egy medence?-Vigyorog.
-Na ne már!-Tátom nagyra a szám.
-Részemről...Én még nem vagyok álmos.
-Én se!!!
-Akkor menjünk!
-Menjünk!-Kiáltunk egyszerre (csata kiáltásnak is jó lett volna).
-Kuss már!-Halljuk Hidan hangját a másik épületből.
-Menjünk!-Ismételjük el suttogva.
Azzal halkan kuncogva kimentünk a mellék épület kertjébe.Valóban ott volt egy hatalmas medence.Gyönyörű látvány nyújtott a vízről vissza csillanó telihold fénye.Mivel azért nem volt annyira jó idő, csak a lábunkat lógattuk bele a vízbe.Nagyon sokat beszélgettünk.A legtöbb beszélgetés "kultúrált" volt és nagyon jókat nevettünk együtt.
-Szép este van.-Nézek fel az égre.
-Hát igen.A szexi élőlények éjszakája.-Röhögi el magát Ádám.
-Ha mi itt vagyunk csak az lehet.-Röhögöm el magam.
-Zoé...Szerintem az élőlények még szexibbek vizesen.
-Lehet.-Hirtelen nem esett le, hogy mire céloz de amikor már a bőrömön éreztem a hideg vizet és levegő után kapkodtam, akkor már leesett (elég nagy fázis késéssel küzdenék ha még akkor sem).
Ádám ott röhögött a parton én pedig éppen kitápászkodtam a vízből.Amikor felálltam Ádám csak nézett.
-Zoé...Ugye tudod,hogy a pólód fehér?-Ül széles mosoly a szájára.
-Basszus.-Kiáltottam és gyorsan vissza ugrottam a vízbe.-Meghalsz.-Röhögöm el magam amint felérkeztem a víz alól.Elkaptam a lábát és magam után húztam a vízbe.
-Te lány.-Röhög amikor feljön a víz alól.-Hé...Neked nem ér le a lábad?
-Egy 2 méteres medencébe még jó,hogy nem.-Nézek magam alá.
-Öm...Ez 170 centis...-Mutat a lábára.
-Ehh...-Nézek a lábára aztán rá.
Látja,hogy szenvedek és felvesz a hátára.
-Basszus Zoé...Eltörik a gerincem.-Mondja levegő hiányos hangon.-Inkább kulcsold át a lábad velem szemben.
Akkor közel leszünk egymáshoz.És mi van ha nem bírom megállni, hogy megcsókoljam? Ez így zavaros.
Nem tudtam neki mit csinálni, így átfordultam vele szemben és a lábamat a dereka köré kulcsoltam.Egymással szemben voltunk és egymás szemébe néztünk.A homlokunk teteje összeért.
-Ádám...Te szeretsz?-Mi a francot művelek?Nem is akartam megkérdezni.Wááááá...Ezt nem lehet egy v-vel írni!Mindent elcseszek.
-Mármint milyen értelemben?-Kérdez vissza.
Gondoltam, hogy megkérdezi (Ohh...Shit!).
-Szerelmileg....

December 12

Tegnap Ádámmal szinte egész este írtuk a házit de hajnali 3 körül már aludtunk.Reggel arra ébredtem,hogy Ádám a kezemet ölelgeti és ő pedig arra,hogy adtam a homlokára egy puszit.Szerencsére ő csak azt hitte,hogy beázott a tető, ami igaz is volt, hiszen tegnap este hatalmas vihar volt.
-05:37-Olvassa fel a telefonjáról Ádám az időt.-Szerintem még aludjunk.
-Szerintem is.-Nézek rá álmos fejjel.
Reggelente nagyon hideg szokott lenni a felső emeleti szobában ahol mi is tartózkodtunk Ádámmal, ezért még nyakig betakarózva is rázott a hideg.Ádám észre vette,hogy vacog a fogam.
-Na gyere.-Emelte fel a takaróját.Én oda csúsztam hozzá.Ő szorosan átölelt, és a saját paplanjával is betakart.Így melegítettük egymást egészen...
-09:25???-Nézek rá az órára amikor felébredtünk.
-Basszus!-Kapott a nadrágja felé Ádám.
Nem is beszéltünk sokat csak gyorsan felöltöztünk, persze én olyan szégyenlős voltam,hogy bevonultam az emeleti fürdőbe és ott kaptam össze magam.Gyorsan kipingáltam a szememet és kifestettem a körmömet majd felvettem egy sima övet ami csak tartotta a nadrágomat majd egy szögecseset amit fél oldalasan helyeztem fel.Gyorsan felhúztam egy rövid ujjú Green Day pólót és arra felkaptam egy Fall Out Boy-os pulóvert.Gyorsan felkaptam egy tornacsukát (pont az enyémet,de király vagyok), aztán felvettem a különféle kitűzőkkel ellátott válltáskámat, felkaptam a bőrdzsekimet, és a fekete csősapkámat, és vártam Ádámot.Nem soká ő is megérkezett.Gyorsan felkapta a cipőjét, és a kabátját, és már ki is viharzottunk a házból.Menet közben Ádám még felkapta magára a sapkáját, majd elkezdtünk ész nélkül futni.Odaértünk a suliba, de minden velünk egy évfolyamba járó nyugisan beszélgetett és iszogatott (persze csak energiaitalt).Ekkor jutott eszünkbe Ádámmal:
-Persze!Elmarad az első két óra!-Mondtuk kórusban és a homlokunkra csaptunk.
Végül úgy döntöttünk,hogy leülünk egy padra,hogy kifújjuk magunkat.
-Hé Ádám!Mióta barátkozol az Emo-val?-Jön oda Ádámhoz egy "swagyolomudafuka",de fogalmam sincs,hogy melyik...Mind egyformák...
-Én is az lennék nem?-Kérdez vissza Ádám.
-Az oké, de te...És ez a valami...Két különböző dolog...
-Hogy beszélsz a barátnőmről?-Áll fel Ádám.Hogy mi?A barátnője???Én?Egyáltalán én vagyok a téma?
-Jah az más.-Neveti el magát a fiú.-Csak azért mondtam mert még soha nem láttam az arcát.Mindig úgy be van öltözve.
-Zoé.Mutasd meg milyen szép vagy.-Karol magához Ádám.
-Micsoda?-Nézek rá döbbenten.
-Jól hallottad!
-Te rólam beszélsz?
-Persze,hogy rólad,ki másról?
-Na ne rinyálj már,mutasd az arcod csajszi!-Szólalt meg Ádám haverja,majd a sálam felé nyúlt.
Ádám felállt a fiúval szemben.Egészen közel voltak egymáshoz.Ádámnak ökölbe volt szorítva a keze,és mérgesen a fiú szemébe nézett.
-Magunkra hagynál?
-Öm...Jaa...Hehe.-Vakargatta tarkóját a srác,majd reszketve elszaladt.
Ádám vissza ült mellém majd,levette a sapkáját és a sálja alá bújt.
-Mi az,hogy a barátnőd?-Nézek rá kérdőn.
-Jól van na, nem jutott más az eszembe,hogy megvédjelek.-Néz rám komolyan de alig értettem amit motyogott a sála alatt.
-Omg...Köszönöm.-Mondom neki hülyéskedve.
Elnevettük magunkat,majd siettünk órára,mert becsengettek.
-Akkor délután találkozunk!-Integetett Ádám.
-Ühüm.-Intek vissza és bevonultam az órámra.
Aznap egy csomó dolgozatot írtunk.Fogalmam sincs miért...
Ádám értesített,hogy egy plusz órája lesz ezért megígértem,hogy megvárom.
Miközben üldögéltem egy padon néhány Ádámért rajongó lány oda jött hozzám (persze "swagek"). Az egyik csaj (egy csöcsös) elém lépett.
-Figyelj csak ide baba...Elszeretném mondani neked,hogy bárki bármit mond,egy ilyen ronda lány mint te,soha nem kaphatná meg Ádámot.Most nézz rám.Jobb az alakom,nagyobb a mellem,és szebb is vagyok.Esélyed sincs ellenem.-Magyarázta,mire én oldalra fordítottam a fejem,és vállat vontam.
-Ch...Legalább én használok egy kis sminket is.-Mondta tovább.
-Ja...10 tonnát...-Motyogtam a sálam alól.
-Mit mertél mondani? Megetetlek a kutyákkal te ribanc!-Ordibált rám a bögyös csajszi.
Én megint vállat vontam,majd kibújtam a sálam alól.Köptem egyet a magassarkújára,majd rátapostam.
-Te kurva!-A kurva aki lekurvázott elkapta a hajam,majd megpróbált lekényszeríteni a földre.A sálam és a sapkám leesett a földre.Igazából azokat jobban sajnáltam,mint magamat.Reflexből kikaptam a kabátzsebemből egy boxert* (amit mindig magamnál hordok),és behúztam egyet a lánynak.Az megszédült,és elesett.
Ekkor megpillantottam Ádámot felénk jönni.Már elég közel volt,szóval szetintem az elejétől kezdve látta az egészet.
-Mi folyik itt?-Nézett rám rémülten Ádám.-Jól vagy?
-A Duna.-Válaszoltam unottan.-És igen,én jól vagyok.-Sütöttem le a szemem a kiütött lányra.
-Ádám,ha tényleg jártok csókold meg ezt a rondaságot! Ne legyen hiábavaló,hogy Lillát kiütötte ez a ribi...-Lépett előre az egyik plasztik izé.
-Hát jó.-Sóhajtott Ádám,majd csipőmnél fogva magához húzott,majd hajamba túrva megcsókolt.Nem tudtam ellenállni neki.Szenvedélyesen visszacsókoltam, és csípőmet erősen övéhez nyomtam.Éreztem,hogy még Ádám bele is nyögött egy aprót csókunkba.
-Szeretlek.-Mondja olyan hangosan,hogy jól lehessen hallani.
-Szeretlek.-"Játszttam meg magam", de igazából nem,mert tényleg szeretem.
-Gyere,menjünk haza.-Kulcsolta össze ujjainkat,majd fejével a szájukat tátó lányokra bökött, és somolygott.

~~~~~~~~~~~~

*= A boxer alatt ezúttal nem azt értem amit a fiúk szoktak felhúzni, hanem ami 5 kis karikából áll, és felhúzhatod az ujjaidra.Azt szolgálja, hogy nagyobb legyen az ütés, és, hogy ne törjön el az ujjad.

December 11

Most teljesen bele vagyok merülve ebbe a napló dologba!De nem hinném,hogy holnap fogok írni,mert megyek suliba.Hihetetlen de sikerült Főiskolát találnom ahova fel is vettek.A "bandából" csak Evelin,Ádám és én járunk Fősulira.Evelint másik Fősulira vették fel mint engem, és Ádámot.És hát Ádámmal egy iskolába járunk, de másik szakra vették fel, így csak szünetekben és délutánonként találkozom vele.Evelinnek elég sok barátja van, és a sulinkban Ádám az egyik legnépszerűbb attól függetlenül,hogy Emo...Csak úgy bomlanak érte a lányok, és a fiúk folyton az ő társaságában akarnak lenni,hogy becsajozhassanak.Áh...A francba!Amíg nem gondolkodtam logikusan nem vettem észre,hogy nekem semmi esélyem Ádámnál!
A gondolat menetemet az ajtón nyikorgása törte meg,és az azon beszűrődő kis fénysugár.
-Szia!Mit Emozol itt a sötétben?-Nyit be Alex a szobába és a saját kis viccén elröhögi magát.
-Nagyon vicces!-Vigyorgok rá.-Hát te?Hogy,hogy beléptél szerény hajlékomba?
-Alig beszélsz velem, akkor most már pótoljuk be!-Ül le mellém a földre.
-És?Hogy állsz a csajokkal?-Nézek kérdőn Alexra és megveregettem a vállát.
-Hát valaki most nagyon tetszik.
-Leírást!-Fordulok felé, és szembe fordítottam magammal.
-Hát...Gördeszkázik, és szereti a BMX-et és a focit meg a hasonló fiús sportokat.
-Igen???-Idegeskedek mivel Alexra mindig is úgy tekintettem mintha a testvérem lenne és úgy is izgultam miatta.
-Fél rövid fekete haja van karcsú és zöld szemei vannak, amik nagyok.
-Igen???!!!-Már szétszakadtak az idegszálaim!Csak nem mondja amit ki akarok húzni belőle.
-Jah és amire vártál...Ő is Emo.
-Huh.-Hallatok egy megkönnyebbült sóhajt az ajkaim közül.
-Na?Vélemény leírás alapján?-Néz rám idegesen.
-Hát biztos jól jártál vele.Elképzelésre szép lehet és jó fej.
-És szerinted valljam be neki először vagy csak simán csókoljam meg???Nem tudom mit tegyek és úgy gondoltam egy lánytól csak jó kérni tanácsot.
-Jó!Nyugi...Szerintem csókold meg!!!Annak minden lány örülne...Legalább is szerintem.
Erre Alex nem mondd semmit csak megköszönésképpen bólintott egyet.
Hosszú ideig bámult engem és már kezdett kínos lenni a helyzet.Hirtelen közeledni kezdett felém.Gyengéden meg fogta az állam és maga felé húzta azt.Megcsókolt.Erre nem számítottam.
Próbáltam megtörni a csókunkat, és próbáltam nem elhinni,hogy a lány leírása én vagyok...
Ekkor megint nyikorgott az ajtó és egy kis fény nyaláb világította meg csókunkat ami számomra megtörhetetlennek látszott hiszen Alex olyan erősen rátapadt az ajkaimra.
Láttam,hogy az ajtóban egy Emo fiú ácsorgott és meglepődve nézi a drámai csókot.
Nemsokára kirajzolódtak a fiú arcvonalai, és az a fiú nem más volt mint Ádám.Amikor megláttam legszívesebben sírtam volna de előtte erősnek akartam látszani.
-Bocs.-Hallom Ádám hangját aki ekkor már becsukta az ajtót.
Ekkor Alex megszakította csókunkat és bocsánatot kért.
-S-s-sajnálom Zoé!Csak amikor a közelemben vagy nem bírok magammal.-motyogta.
Ekkor egy hatalmas pofont keverek le neki és láttam ahogy egy kis könnycsepp kicsurran a szeméből és le cseppen a földre.
-Tudod,hogy engem ezzel mennyire megbántottál?-Nézek rá könnybe lábadt szemekkel.-Nem én vagyok a számodra tökéletes lány és szerintem azt te sem akarod,hogy megszakadjon köztünk a barátság!-Letörlöm a könnyeim és rá nézek.-Tudom,hogy megviselt ami közted és Mira között történt de ez nem azt jelenti,hogy senki nem tud majd téged szeretni...
-Oké.-Törölte le a könnyeit és átölelt.-És még egyszer bocsi.
-Semmi baj...Úgy érezted,hogy senki sem szeret szóval nem a te hibád.
Jó azért egy kicsit az ő hibája is de inkább most azon kell gondolkoznom,hogy magyarázzam meg ezt Ádámnak...
Most ne gondolkozzunk ezen, menjünk el szépen fürdeni aztán dőljünk bele a pihe-puha ágyikóba és szunya (skizofrén mód.Drágaszág ~) !Ah...El is felejtettem...Holnap suli.Na mindegy most csak egy jó meleg zuhanyra vágyom, és egy kis alvásra.
Gyorsan összekaptam a szobámból a pizsamámat ami nem más volt mint egy fekete Papa Roach póló és egy hosszú fekete melegítő nadrág.
A zuhanyzás nagyon jól esett ki sem akartam szállni, de aztán valahogy csak rávettem magam.Felöltöztem és beengedtem Démon Hill-t (a kutyámat) aludni hiszen vele szoktam.Bementem a szobámba és le is dőltem volna, mikor hirtelen meg hallottam egy lány kacarászását Hidan ágya felől.
-Psszt...Hé Zuzu...Öm...Most nem aludnál másnál? Itt van velem Nati.-Suttogta nekem Hidan.
-De megyek.-Válaszoltam és kiballagtam a szobából.Jah és mellesleg Natália (Nati) Hidan barátnője és szinte minden hétvégén átjön.De az a gáz,hogy ilyen esetekben Ádámnál szoktam aludni és elfelezzük az ágyát.De én szerintem most a kanapét választom.De a kanapén már ott ült Ádám.
-Végre.Akkor mehetünk?-Suttogta és állt fel a kanapéról mihelyst meglátott.
-Ühüm.-Próbáltam halkan adni a választ de nem nagyon ment.
Ádám megfogta a csuklóm és berángatott a szobájába. Lefeküdt az ágyba és nagyon úgy nézett ki,hogy már alszik is.
-Ádám...Alszol?-Kérdezem és a mutató ujjammal megböktem a vállát.
-Aha.De el ne hidd.-Átfordul felém.-Zoé...Én még nem vagyok álmos.-Néz rám boci szemekkel.
-Én se.Főleg,mert ilyen cuki boci szemekkel nézel rám.-Egyszerűen azoktól a szemektől kitört belőlem a röhögés.
-De amúgy mi volt az a valami közted és Alex között?Ti jártok?-Néz rám Ádám de úgy mintha a szemei azt akarnák,hogy nemet mondjak.
-Dehogy.-Láttam,hogy Ádám megkönnyebbül.-Csak kiderült,hogy tetszek Alexnek és engem jellemzett a leírásában, és én nem találtam ki és megkérdezte,hogy valljon-e neki vagy csókolja meg és én a csókot választottam.
-Értem.De attól még jóba vagytok?
-Igen megbocsájtottam neki.De nagyon rossz érzés volt.Ciki de majdnem sírtam.Főleg amikor benyitottál.
-Miért?
-Mert már olyan régóta legjobb barátok vagyunk és nagyon fájt,hogy azt neked látnod kell.
-Értem.Holnap megyünk együtt suliba.
-Igen!Fúúú basszus.-Pattanok fel az ágyból.
-Mi az?-Néz rám Ádám rémült,kikerekedett szemekkel.
-Elfelejtettem megcsinálni a házit.-A könyveim után kapkodok és közben röhögök.
-A francba!-Pattan fel Ádám is.
-Mi van?-Nézek rá.
-Én is elfelejtettem.-Egy ideig megdermedve néztünk egymásra, aztán kitört belőlünk a röhögés.
-Pedig rólad akartam lemásolni.-Röhögtem mégjobban.
-Azt várhatod.Alap,hogy nem adom oda!
Ekkor már mindketten annyira röhögtük,hogy elestünk és a földön kacarásztunk.Aztán amikor pedig vissza tértünk a röhögőgörcsből megcsináltuk a házit.