Február 14

Húha....Húha,húha,húha...*gyorsan veszi a levegőt*.Nem tudom miért de kivártam a Valentin nap-ot egy új bejegyzéssel.De komolyan!Fogalmam sincs, hogy miért...De...Már rosszul kezdődik...Hidan barátnője beköltözött a házba, azon belül is a MI közös szobánkba Hidannal...Én ezért szépen fogtam magam, és átcuccoltam Ádámhoz.Mikor bementem az épületbe Ádám még békésen aludt.Gyorsan leraktam a bőröndömet és az ágyához sétáltam.Leültem a szélére, kicsit fölé hajoltam és néztem ahogy alszik.Olyan aranyos ilyenkor.Még sohasem láttam aludni!Pedig már számtalanszor űztük együtt ezt a sportot.Mindenhogy olyan eszméletlenül szexi!!!Nem tudtam ellenállni a gyönyörű teste látványára és egyszerűen...Rávetettem magam.Éreztem, hogy mozgolódik de pár másodpercig olyan jó volt magaménak (már ha ez annak volt mondható, szegényt inkább megerőszakoltam pár másodpercre...) érezni a gyönyörű testét.Meglepett arccal és kócos hajjal emelte fel fejét a párnáról.
-Hát te meg?-Nézett rám, és felemelte szemöldökét ami nem igazán volt észrevehető a  sűrű, szemébe lógó, fekete hajától.
-B-bocsi...-Hebegtem.-Én c-csak megbotlottam, hehe.-Kínomban elkezdtem nevetést imitálni és megvakartam a tarkóm.
-Semmi baj.-Ásított.
-Öm...Nem...-Basszus ne említsd meg neki!!!
-Igen?-Nézett rám,és villantott felém egy álmos mosolyt.Olyan aranyos ilyenkor.
Elkezdtem harapdálni az ajkam, hogy tudjak ellenállni és, hogy persze ne szóljam el magam mit is keresek valójában...
-A fülbevalóm...Nem láttad a fülbevalóm?-Fájdalmasan becsuktam a szemeim.És Óóóó a francba Zoé!Nincs is fülbevalód!!!
-Nincs is fülbevalód!!!Na!Bökd ki mit keresel!!!
-PC?!-Néztem rá fájdalmasan.
-Orr, száj, szemöldök, fordulj meg kérlek.-Nagy nehezen engedelmeskedtem neki és előre húztam a hajam.-Nyak...Zoé, nem értem az összes pc-d megvan!!! Mondd már el mit keresel!!!
Igazából amit keresek az a szemüvegem...És én tudom, hogy Ádámnak nem ideálja a szemüveg...Nem tetszik neki.Szerinte nagyon ritka az olyan lány aki szemüveggel, és szemüveg nélkül is csinos.Már kiskorunk óta titkolom előle a dolgot...De amúgy is el kell mondanom neki egyszer.Ha a szemüvegem (külsőm) miatt kitagad akkor nem is vagyunk barátok, se semmi egyéb!
-A szemüvegem...-Hajtottam le a fejem...
-Szemüveges vagy?!-Nézett rám tágra nyílt pupillákkal.
Úgy éreztem megállt körülöttünk a levegő és az idő.Nem kaptam levegőt.Kitagadva és egyedül éreztem magam.Most már Hidannál sincs menekvés.De igazából nem az fájt, hogy egyedül voltam...Hanem az, hogy az egész barátságunk a külsőmre épült.
-Tudod...Én is!Szóval örülök...Amúgy sajnálom, hogy nem mondtam el csak féltem, hogy nem fogsz érte barátkozni velem.-Mikor ezeket szavakat kimondta Ádám...Elöntött a boldogság.Örülök, hogy ő nem olyan mint a többi fiú.Nincs nagyra a külsejével és nem érdekli másoké, csak a belsőjük.
-Komolyan?!És milyen szemüveged van?-Néztem rá mosolyogva a nyak pcm piszkálgatva.
-Természetesen fekete!!!Megmutatom, jó?-Elkezdett turkálni a paplan huzatban és előhúzott onnan egy kulcsot.Kinyitotta vele az éjjeliszekrény egyik fiókját és elővette belőle a szemüveget.Pont olyan volt mint az enyém!A szemüveg amit választottam az nagyon kedvelt a fiatal emok körében és uniszex.
-Nekem is ilyen van!!!-Nevettem el magam.-De ne mondjuk el senkinek!Shh...-Raktam a szám elé a jobb mutatóujjam amin az "Shh..." tetoválás díszelgett.Jó...Igaz Rihannától csórtam de attól még tök jó!!!És amúgy is megszenvedtem érte, mivel iszonyatosan fájt mikor tetoválták!
-Oké.-Arcán megjelent egy féloldalas mosoly.Túlságosan menő ahhoz,hogy normálisan mosolyogjon!Jó...Ez nem igaz de szerintem.Mondjuk szokott normálisan is mosolyogni és az a pillanat amikor úgy nevet az felejthetetlen!!!
-Akkor...Hova cuccoljak?-Mosolyogtam rá a szememmel, amit egyébként évekig gyakorol az ember, hogy ne nézzen ki úgy mint egy komplett idióta.
-Öm...Hagyd csak majd én beviszem a bőröndöd a szobánkba!!!
-Szobánk?!-Lepődtem meg.
-Igen, ez a nappali de ha gondolod akkor aludhatok itt is...-Kapta a vállára sporttáskámat amitől a karján és vállán megfeszült az izom.
-Ne!Félnék egyedül...-Motyogtam és kifogásokat pörgettem a fejemben ha az előzőt esetleg nem fogadná el.
-Jó.-Mosolyodott el, és a SZOBÁNKBA befelé menet nyomott egy puszit a homlokomra.
Hirtelen a gyomrom görcsbe rándult és a térdeim remegőre fogták a dolgot.Éreztem magamon Ádám langyos, cukros leheletét.Pillantásunk összeért és láttam benne a törődést amit gyerekoromban soha nem kaphattam meg...Végül bevitte a cuccom a szobába utána közölte velem, hogy elmegy felöltözni és becsukta az ajtót.
Én elsétáltam a konyhába és csináltam magamnak egy teát ha már itthon vagyok...A tea ivása közben hihetetlen sebességben pörgettem a mondatokat a fejemben mikor hirtelen az egyik "szipi-szupi" ötletnél megakadtam.Eszembe jutott, hogy bekukucskálhatnék a kulcslyukon át, miközben Ádám öltözik.Igen...Kicsit perverz vagyok, de ez ennyi idősen nem is baj.Ahogy egy kislány mondta egyszer az utcán, én egy "nagymama" vagyok.Lassan felegyenesedtem a székről amin természetesen eddig ültem (de ki gondolta volna) és a padló nyikorgását elkerülve lábujjhegyen lopakodtam oda a szobaajtóhoz.Letérdeltem addig, hogy a fejem a kulcslyuk szögében helyezkedjen el.Tökéletesen beláttam a szobát, és mit kell mondjak a látvány mennyei volt!Ádám éppen a "Kill Me Monday" feliratú pólóját rángatta le magáról.Háttal állt az ajtónak és így láttam formás...Jó ebbe ne merüljünk bele.Röviden annyit mondok, hogy Ádám egy fél Isten!Külsőleg és belsőleg is!!! A látványtól ellazulva neki dőltem az ajtónak, ami hirtelen velem együtt kiszakadt a helyéről és beestem (ha az ajtót élőlénynek nyilvánítom:beestünk) a szobába ahol Ádám meglepődötten de nevetve fogadott (minket).
-Ohhh...Talán szólnom kellett volna, hogy egy kicsit rossz az ajtó!!!-Nevetett és a következő pillanatban már a földön hempergett nevettében.
-Hát nem ártott volna!-Néztem fel az ajtóról még mindig azon feküdve, és totálisan elpirulva.Remélem nem jött rá, hogy éppen a meglesése közbem szakadt ki velem az ajtó.

***ESTE***

A szobánkban pakoltam ki a táskámból, és a mai kínos eseten rágódtam.Legalább Ádám jót nevetett.Miközben elszántan pakoltam, kezem ügyébe került az Ádámnak vett 200.000.-Ft értékű tetováló utalvány ami bármely tetoválószalonban felhasználható.Valentin-napra szántam neki és azért pont ezt, mert mindig is akart egy tetoválást.Hát, ha már tetoválás legyen nagy vagy színes, nem igaz?
-Zoé!-Szólt be hozzám Ádám édesen.-Nincs kedved most lefürdeni?
-De, jól esne, de mi ez a sietség?-Néztem rá elég furán ahhoz, hogy megértse, hogy én viszont egyáltalán nem vágom...Sőt!Nem is kenem...
-Csak gyere...-Éreztem, hogy már kínos neki ez az egész.De nem tétovázott csak megragadta a kezem (az övé eszméletlenül puha) és behúzott a fürdőbe.
A fürdőben rózsaszirmok voltak szétszórva, és gyertya mindenütt, a fürdőkádban pedig tej.Tej...Mindig mondtam Ádámnak, hogy egyszer tejben szeretnék fürdeni, de sosem gondoltam volna,hogy TEJjesül.Tudom, hogy nem ez a helyes leírás de humorizálok egy kicsit, még ha nem is vicces.
-Mindig tejben akartál fürdeni nem? Most megkaptad.Remélem tetszik. Boldog Valentin-napot Cica!
-Köszönöm! Neked is Cicu. De...Az ott egy tejes doboz?-Mutatok a földre, és rémesen elnevettem magam.
-Hát igen...Tudod ez nekem mennyi pénzbe fájt?!-Vette fel a földről a dobozt és ő is velem nevetett.-Na,hagylak fürödni! Élvezd ki minden pillanatát, mert ezt nem csináljuk minden nap!!!-Azzal becsukta az ajtót.
Én elmosolyodtam, és levetkőztem.Az érzés mikor lábujjam beleért a tejbe...Hidegre számítottam de pont olyan meleg volt amilyennek szeretem.Végül is, Ádámmal mindent tudunk egymásról.A tejben fürdeni Isteni volt és a környezet, a rózsák, a gyertyák is megtették a hatásukat.Miután kiszálltam a tejből (ez se lehet gyakori mondat) azért vízzel is lemostam a testem.Utánna felöltöztem a Fall Out Boy-os pizsimbe amihez illett a nyakamon díszelgő Fall Out Boy tetkó amit nem régiben csináltattam.Összeizgultam magam mikor kiléptem a fürdőből mivel a kezemben tartogattam Ádám ajándékát, aminek nagyon remélem, hogy örülni fog (mivel jelen pillanatba nem adhatok mást helyette csak a FOB-os felsőm).Lassú léptekkel közeledtem a konyhába ahol Ádám üldögélt a Pierce The Veil-es rövid ujjújában és a Slipknot-os nadrágjában.Odasétáltam, lassan a háta mögé, és egy gyors mozdulattal beleharaptam a fülébe.
-Áhhh, te idióta ez csikis!!!-Nevetett fel, miközben rájött, hogy nem egy betörő vagyok.
-Figyelj...-Ültem le mellé.-Most én adom át az ajándékom, remélem tetszik.-Azzal átnyújtottam neki egy egyedi (általam kipingált) borítékban az utalványt.
-Na nézzük mi ez.-Bontogatta feszültséggel és mosollyal az arcán.Mikor kibontotta annyira örült, meglepődött és szomorú is volt egyszerre.-Zoé...Te ennyit költöttél rám? De hülye vagy! Köszönöm.Nem kellett volna, annyira szeretlek.-Azzal szorosan magához ölelt és az Istenért sem akart elengedni, még ha belehalok sem.
-Én is.-Suttogtam a fülébe lelkesen.
-Holnap menjünk el tetkót csináltatni!
-Oké.
Mire kimondtam azt az "Oké" szót, Ádám már ott horkolt édesen a vállamon és aludt.

December 12

Tegnap Ádámmal szinte egész este írtuk a házit de hajnali 3 körül már aludtunk.Reggel arra ébredtem,hogy Ádám a kezemet ölelgeti és ő pedig arra,hogy adtam a homlokára egy puszit.Szerencsére ő csak azt hitte,hogy beázott a tető, ami igaz is volt, hiszen tegnap este hatalmas vihar volt.
-05:37-Olvassa fel a telefonjáról Ádám az időt.-Szerintem még aludjunk.
-Szerintem is.-Nézek rá álmos fejjel.
Reggelente nagyon hideg szokott lenni a felső emeleti szobában ahol mi is tartózkodtunk Ádámmal, ezért még nyakig betakarózva is rázott a hideg.Ádám észre vette,hogy vacog a fogam.
-Na gyere.-Emelte fel a takaróját.Én oda csúsztam hozzá.Ő szorosan átölelt, és a saját paplanjával is betakart.Így melegítettük egymást egészen...
-09:25???-Nézek rá az órára amikor felébredtünk.
-Basszus!-Kapott a nadrágja felé Ádám.
Nem is beszéltünk sokat csak gyorsan felöltöztünk, persze én olyan szégyenlős voltam,hogy bevonultam az emeleti fürdőbe és ott kaptam össze magam.Gyorsan kipingáltam a szememet és kifestettem a körmömet majd felvettem egy sima övet ami csak tartotta a nadrágomat majd egy szögecseset amit fél oldalasan helyeztem fel.Gyorsan felhúztam egy rövid ujjú Green Day pólót és arra felkaptam egy Fall Out Boy-os pulóvert.Gyorsan felkaptam egy tornacsukát (pont az enyémet,de király vagyok), aztán felvettem a különféle kitűzőkkel ellátott válltáskámat, felkaptam a bőrdzsekimet, és a fekete csősapkámat, és vártam Ádámot.Nem soká ő is megérkezett.Gyorsan felkapta a cipőjét, és a kabátját, és már ki is viharzottunk a házból.Menet közben Ádám még felkapta magára a sapkáját, majd elkezdtünk ész nélkül futni.Odaértünk a suliba, de minden velünk egy évfolyamba járó nyugisan beszélgetett és iszogatott (persze csak energiaitalt).Ekkor jutott eszünkbe Ádámmal:
-Persze!Elmarad az első két óra!-Mondtuk kórusban és a homlokunkra csaptunk.
Végül úgy döntöttünk,hogy leülünk egy padra,hogy kifújjuk magunkat.
-Hé Ádám!Mióta barátkozol az Emo-val?-Jön oda Ádámhoz egy "swagyolomudafuka",de fogalmam sincs,hogy melyik...Mind egyformák...
-Én is az lennék nem?-Kérdez vissza Ádám.
-Az oké, de te...És ez a valami...Két különböző dolog...
-Hogy beszélsz a barátnőmről?-Áll fel Ádám.Hogy mi?A barátnője???Én?Egyáltalán én vagyok a téma?
-Jah az más.-Neveti el magát a fiú.-Csak azért mondtam mert még soha nem láttam az arcát.Mindig úgy be van öltözve.
-Zoé.Mutasd meg milyen szép vagy.-Karol magához Ádám.
-Micsoda?-Nézek rá döbbenten.
-Jól hallottad!
-Te rólam beszélsz?
-Persze,hogy rólad,ki másról?
-Na ne rinyálj már,mutasd az arcod csajszi!-Szólalt meg Ádám haverja,majd a sálam felé nyúlt.
Ádám felállt a fiúval szemben.Egészen közel voltak egymáshoz.Ádámnak ökölbe volt szorítva a keze,és mérgesen a fiú szemébe nézett.
-Magunkra hagynál?
-Öm...Jaa...Hehe.-Vakargatta tarkóját a srác,majd reszketve elszaladt.
Ádám vissza ült mellém majd,levette a sapkáját és a sálja alá bújt.
-Mi az,hogy a barátnőd?-Nézek rá kérdőn.
-Jól van na, nem jutott más az eszembe,hogy megvédjelek.-Néz rám komolyan de alig értettem amit motyogott a sála alatt.
-Omg...Köszönöm.-Mondom neki hülyéskedve.
Elnevettük magunkat,majd siettünk órára,mert becsengettek.
-Akkor délután találkozunk!-Integetett Ádám.
-Ühüm.-Intek vissza és bevonultam az órámra.
Aznap egy csomó dolgozatot írtunk.Fogalmam sincs miért...
Ádám értesített,hogy egy plusz órája lesz ezért megígértem,hogy megvárom.
Miközben üldögéltem egy padon néhány Ádámért rajongó lány oda jött hozzám (persze "swagek"). Az egyik csaj (egy csöcsös) elém lépett.
-Figyelj csak ide baba...Elszeretném mondani neked,hogy bárki bármit mond,egy ilyen ronda lány mint te,soha nem kaphatná meg Ádámot.Most nézz rám.Jobb az alakom,nagyobb a mellem,és szebb is vagyok.Esélyed sincs ellenem.-Magyarázta,mire én oldalra fordítottam a fejem,és vállat vontam.
-Ch...Legalább én használok egy kis sminket is.-Mondta tovább.
-Ja...10 tonnát...-Motyogtam a sálam alól.
-Mit mertél mondani? Megetetlek a kutyákkal te ribanc!-Ordibált rám a bögyös csajszi.
Én megint vállat vontam,majd kibújtam a sálam alól.Köptem egyet a magassarkújára,majd rátapostam.
-Te kurva!-A kurva aki lekurvázott elkapta a hajam,majd megpróbált lekényszeríteni a földre.A sálam és a sapkám leesett a földre.Igazából azokat jobban sajnáltam,mint magamat.Reflexből kikaptam a kabátzsebemből egy boxert* (amit mindig magamnál hordok),és behúztam egyet a lánynak.Az megszédült,és elesett.
Ekkor megpillantottam Ádámot felénk jönni.Már elég közel volt,szóval szetintem az elejétől kezdve látta az egészet.
-Mi folyik itt?-Nézett rám rémülten Ádám.-Jól vagy?
-A Duna.-Válaszoltam unottan.-És igen,én jól vagyok.-Sütöttem le a szemem a kiütött lányra.
-Ádám,ha tényleg jártok csókold meg ezt a rondaságot! Ne legyen hiábavaló,hogy Lillát kiütötte ez a ribi...-Lépett előre az egyik plasztik izé.
-Hát jó.-Sóhajtott Ádám,majd csipőmnél fogva magához húzott,majd hajamba túrva megcsókolt.Nem tudtam ellenállni neki.Szenvedélyesen visszacsókoltam, és csípőmet erősen övéhez nyomtam.Éreztem,hogy még Ádám bele is nyögött egy aprót csókunkba.
-Szeretlek.-Mondja olyan hangosan,hogy jól lehessen hallani.
-Szeretlek.-"Játszttam meg magam", de igazából nem,mert tényleg szeretem.
-Gyere,menjünk haza.-Kulcsolta össze ujjainkat,majd fejével a szájukat tátó lányokra bökött, és somolygott.

~~~~~~~~~~~~

*= A boxer alatt ezúttal nem azt értem amit a fiúk szoktak felhúzni, hanem ami 5 kis karikából áll, és felhúzhatod az ujjaidra.Azt szolgálja, hogy nagyobb legyen az ütés, és, hogy ne törjön el az ujjad.

December 10

   Naplóírás... Nem hülyeség, pedig sokan annak tartják. Leköti a gondolataimat és nem árulja el senkinek amit beleírsz. Én is találtam a padlásunkon egy kis füzetet, amit naplóként avanzsáltam. Hogy miért voltam a padláson? Azért,mert ott jó sötét van... Nem zavar senki és, mert sok érdekes régi holmi van fent... Ja, és akkor a saját naplómnak illene gondolom bemutatkozni. A nevem Walter Zoé és az emo stílust képviselem lassan 6 éve. De, annyit el kell mondanom,hogy nem minden emo vagdossa magát, hiszen nem mindenki ért egyet a vagdosás elvvel, mert mi is ugyanúgy az emberiséghez tartozunk és nem egy külön fajhoz. Példának okáért elmondanám, hogy a mi kis lakóközösségünkben senki sem vagdossa magát. Már az érvágás gondolatától is kirázott a hideg...  Persze lehet, hogy csak azért, mert a pislákoló gyertya fényében ülök egy fagyos padlásszobában. Inkább lemegyek és iszok egy forró csokit.
  Miközben a lépcsőről sétáltam lefelé a sötétben, egy fekete valamit láttam közeledni felém. Csak jött...Egyre gyorsabban. És hirtelen rám ugrott és...elkezdte nyalogatni az arcomat hiszen nem más volt mint a kutyám Démonka.
- Zuzu! -kiabál a bátyám Hidan. -gyere már zabálni!
- Megyek!
Fent a padláson még említettem, hogy egy lakóközösség tagja vagyok. Ez a közösség emokból áll csak és mivel mi ilyen kis összetartó stílusirányzat vagyunk, közösen béreltünk egy házat, ahol mindenkinek megvan a maga feladata.
~~
Beléptem a konyha ajtaján, ahol már illatozott a sült borda és mindenki az asztalnál várta, hogy mindenki megérkezzen. Még a bagázs fele sem volt ott. De ahogy becsuktam magam mögött az ajtót,  Napsi lélekszakadva rohant ki a szobájából amikor megérezte a sült szagát (mindig megszoktuk szegény elől enni a kaját szóval érthető a sietség).
- Na mi a kaja?- nézett Ádámra a "szakácsunkra" aki egy gőzölgő lábassal a kezében jött ki a konyhából.
- Oldalas és lebbencs leves. - Rakta le a leveses lábast az asztalra.
- Szuper! - azzal már Napsi nyúlt is az oldalasok felé.
Mikor már Napsi nagyban falta a levesét, megérkezett Evi, Rita, Alex, Niki, Viki és Beni is. Aztán már csak Dave-re "vártunk".
- Klassz! Oldalas. - nyúlt Alex egy bordáért és a tányérjáért aztán visszavonult a szobájába.
Végül megérkezett Dave is álmos fejjel.
- Hol voltál? - Pattant fel Napsi és nyomott Dave arcára egy puszit.
- Sziasztok! - ásított- Most keltem fel... - Megdörzsölte a szemét és végig mért mindenkit az asztal körül.
- Most? Dehát már dél után fél 3 van!- röhögött fel Beni.
- Nagyon vicces.- mondta ironikusan is megdörzsölte szemeit.- Egész éjjel, öm...gépeztem.- vakarta meg a tarkóját.
- nem fogom fizetni az internetet! -Röhögött fel Viki
- Na mindegy, együnk! Visszajössz a szobába Napsi? - mosolygott Napsira kedvesen.
- Nem, most megbeszélős nap van. Mindenki Zoé és Hidan szobájában lesz, és beszélgetünk!!! - Veregette meg a vállamat Napsi.
- Tényleg! - Azzal beletúrt a hajába és leült az asztalhoz.
Mindenki nagyban evett, Napsi másodpercenként kapkodta a fejét, hogy még maradt-e kaja, Dave majdnem beleborult a tányérjába, Alex kijött a zugából és leült a kanapéra, Beni 2 levest és 3 másodikat evett (nem értem, hogy ilyen sovány o.O), Hidan nagyban beszélgetett Ádámmal, Niki és Viki a kedvenc bandájuktól hallgatták a kedvenc számukat az MP5-ön (a szám a Marilyn Manson - This Is The New S**t) én pedig Ritával beszéltem:
- Most kezdem látni, hogy milyen pszichopata egyéniségek vesznek körül... - suttogta nekem Rita.
- Hiba volt összeköltözni! - mondtam komolytalanul. - Még a végén felgyújtják a házat.- feleltem és elkezdtem kuncogni.Persze ezen Rita is jót mulatott.
- Figyelj... Amúgy minek minden szombaton ilyen beszélgetős napot rendezni? - néz rám kérdőn. - Végül is a végére mindig egy jó kis veszekedés lesz belőle, vagy jobb esetben felelsz vagy mersz...De nem ez a lényeg. Mire jó?
-Arra, hogy megbeszéljük a problémáinkat és segítünk rajtuk ahelyett, hogy valamelyikünk elkezdje vagdosni az erét... De ez maximum 1-2 hétig lesz érvényben, aztán úgy is feledésbe merül az egész.
-Végül is jogos! Jó ,hogy Hidannal mindenre gondoltatok. De én már mára elfelejtettem volna, ha Napsi nem hívja fel a figyelmem rá.
- Ez Hidan ötlete volt.-mosolyodok el. - Egyébként én is elfelejtettem.
- Akkor így érthető! Neked nem szoktak ilyen zseniális ötleteid támadni! - Lazán a vállamra rakta a kezét és felnevetett.
A nevetése visszhangzott a hatalmas lakásban mivel már senki sem nyüzsgött. Ránk vártak Hidannal, hogy végre bevezényeljük az Armykat* a szobánkba.
-Öhm... Akkor indulhatunk! - köszörültem meg a torkom, és hallom ahogy a székek lábai csikordulnak a padlón.
  Amikor már bent voltunk a szobámban, a szőnyeg közepére ültünk, (ami természetesen fekete volt) egy nagy kört képezve.
- Na és? Kinek milyen problémája akadt mostanában? - vágott a közepébe Hidan.
- Hát...- Jelentkezett Napsi. - Dave mostanában elég kimerült, mert egész nap munkákat keres az interneten és ettől nagyon ideges lesz és nagyon rosszul esik amikor kiabál velem...- Nézett le maga elé.
-Rendben értem! De Napsi...Már százszor megmondtam, hogy nem kell jelentkezned...- Hidan sóhajtott egyet és komoly arccal ránk nézet.- Valaki tud tanácsolni valamit Napsinak és Dave-nek?
-Én tudnék!- Teszi fel a kezét Niki.
-Nem kell jelentkezni!- Temette az arcát a tenyereibe Hidan.
-De ez így jobb!- Mondta Niki és bele is kezdett.- Szerintem beszéljétek meg ezt az egész dolgot hiszen ebben ti tudtok magatokon a legjobban segíteni.
-Ühüm!- Helyeselte Napsi.
-Nekem is van egy ötletem!- Kalimpált a kezével az égbe Viki.- Szerintem Napsi is kutakodhatna egy kicsit Dave-nek munkáért és akkor közös erővel biztos könnyebb lenne valami munkát találni.
-Dave? Napsi? Hasznosak voltak nektek ezek a tanácsok? Meg akarjátok beszélni itt, vagy négyszemközt?-Nézett rájuk Hidan.
-Igen, hasznosak és megbeszélhetjük itt is ha nem bánod? Hisz nincsenek titkaink egymás előtt.- Néz Napsira Dave.
-Jó! Akkor sajnálom, hogy megkérdeztem tőled kétszer amit mondtál de nem értettem...- Konyult le Napsi szája.
-Semmi baj! De én kérek bocsánatot, mert kiabáltam veled és mellesleg összetörtem a kedvenc vázádat...-Öleli át Dave Napsit.
Napsi is megölelte és aztán megcsókolták egymást és úgy látszott, hogy minden rendben..
-Valakinek még van problémája?- Kérdezte Hidan.
-Öm nekem!- Nyújtotta fel a kezét Rita.- Az a helyzet, hogy voltam valamelyik nap Zoéval egy házibuliban és többen is azt mondták,hogy csúnya vagyok és, hogy egy tagadt disznó és hát többen is megkérdezték, hogy "kitől van a gyerek?", őszintén szólva a buli után hánytam is egy kicsit, mert nagyon rosszul estek a bántó szavak...- Azzal amikor befejezte a problémáját a kezével letörölt egy kis könnycseppet az arcáról.
-Húúú,Rita...Ez nagyon súlyos probléma!És ha bármikor még egyszer valamikor valaki ilyet mondd csak szólj és megbeszéljük vele a dolgot.-Adott tanácsot Hidan.-Valakinek van még valami tanácsa Ritának?
-Rita nekem van és remélem,hogy nem lesz többet ilyen.-Állok fel és ülök át Rita mellé.-Te egy erős, független nő vagy, aki gyönyörű és egyáltalán nem kövér!Aki azt mondta az valószínűleg nem tudja a szavak értelmét és hívni kéne neki egy logopédust.-Öleltem át és rámosolyogtam.
-Köszönöm szépen gyerekek!-Törölte le meghatott könnyeit.
-Nincs mit!-Visszhangzott a válasz mindenfelől, és ezt egy csoportos ölelés követte.
-Valakinek még van megbeszélni valója?-Nézett körül Hidan.
-Nekem lenne még!-Teszi fel a kezét Evi.-Van egy haverom aki nagyon tetszik és kiderült,hogy szerelmes belém és mondta,hogy bele vágta a kezébe a nevemet 1cm mélyen és küldött róla egy képet...Tiszta vér volt.Elkezdtem sírni aztán pedig leszidtam,hogy,hogy meiért kellett ezt tennie magával...É-és össze vesztünkÉ-és, és itt lakik a szomszédba és nem merek át menni,mert félek,hogy nem látna szívesen...
-Nekem van egy ötletem!-Tette fel a kezét Alex.-Minden pasi arra vár,hogy a csaj lépjen először!Csak aztán szoktak ők lépni, ha a csaj napokon át nem jelentkezik és ezzel jelzik,hogy a pasi lépjen.Szóval szerintem menj át mivel lehet,hogy öngyilkos lesz a csávó.
-Igazad van!Köszi.-Ölelte át Evelin.
-Valaki probléma?-Kérdezte Hidan.
-Nekem volna még...-Húzta a száját Ádám.-Miért mindig csak szakácsként tekintetek rám???-Rakta keresztbe a kezeit és durcis (még is aranyos) képet vágott.
Erre persze mindenkiből kitört a röhögés, én pedig nyomtam egy gyengéd puszit Ádám arcára, mire ő is felnevetett.
Amúgy a napló bejegyzés végére nekem mindig is tetszett Ádám és ő volt aki megvédett a rossz fiúktól akik mindig bántottak (bááár...ő se volt valami jó gyerek :P) és mellesleg ő volt a fiúk közül a legjobb barátom.De nem akarom soha sem bevallani neki,hogy nekem tetszik,mert akkor véget érne a köztünk lévő barátság...

*= Hadsereg


Az oldal szerkesztés alatt áll!